Mármint a blog. Amit én még mindig nem akarok elhinni.
Annyira hihetetlennek érzem ezt, már egy éve, hogy van egy blogom. Egy éve, hogy olvastam a Tündérkrónikákat (az volt az első bejegyzésem, de komolyan az már egy éve volt? Mintha ha csak pár hónapja kezdtem volna bele). Majdnem fél éve akarok elindítani két rovatot is, de valahogy mindig elmaradt.
Egyébként, igazából szeptember 3-án hoztam létre a blogot, és írtam is két bejegyzést, csak aztán nagyon nem tetszettek és kitöröltem őket, és 27-től kezdtem elírni hellyel-közzel rendszeresen. Mit ne mondjak hosszú vajúdás volt :)
Bár megdöbbent és nagyon frusztrál, hogy így megy az idő, boldog is vagyok, nagyobb kedvem van a blogoláshoz mint valaha, és továbbra is hihetetlenül tudok örülni a legapróbb dolgoknak is. Mint mondjuk a tizenhárom feliratkozómnak (ami átlagban nem nagy szám, tudom, de én egészen fantasztikusnak tartom), minden egyes kommentnek, de még annak is, hogy valaki a szuperkálifradzsilisztikre rákeresve jutott el a blogomhoz.
Ez az elmúlt egy év nem tartozott a legjobbjaim közé, igazából ez az kis hébe-hóba frissülő blogocska volt a legjobb része, ez tartotta bennem a lelket (jó nem csak ez, de igen nagy szerepe volt, még ha nem is látszott rajta). Most már nagyjából minden rendben van újra, de ettől függetlenül bízok benne, hogy még sokáig fog örömöt szerezni nekem ez az apró szeglet a végtelen világhálón.
( U. i.: Eme jeles nap alkalmára akartam magamnak facebook oldalt csinálni, csak elmaradt, de majd lesz hamarosan, és érik a sablonváltás is, meg majd arra is rászánom magam lassan, hogy kipakoljam a Goodreadses widgeteket.)
Boldog blogszülinapot!:)
VálaszTörlésKöszi :)
Törlés