Végre.
Azóta megakarom venni a Keresztapát, hogy megláttam a szép filmes borítójával egy könyvesboltban. De nem tettem, mert az a fura elképzelésem támadt, hogy nem veszem meg addig amíg valahol le nem lesz árazva legalább 40%-kal, csak hogy elmondhassam, hogy egy visszautasíthatatlan ajánlat volt a megvétel (meg persze nem is egy olcsó könyv).
Amikor könyvesboltban jártam szinte mindig megkerestem belelapozgattam, és megfogadtam, hogy hamarosan a polcomon lesz. De idáig senki nem akart megszánni engem, már majdnem megtörtem, amikor megkaptam a hírlevelet az Alexandrától, hogy 35% kedvezmény van a Geopen könyveire, több se kellett a Keresztapa máris a virtuális kosaramban landolt. Persze ez csak harmincöt százalék és nem negyven, de azon az öt százalékon már igazán nem akadhatok fönn :)
Így történt, hogy most már végre a Keresztapa is ott díszeleg a polcomon (vagyis csak díszelegne, ha lenne még rajta hely és nem egymás hegyén-hátán lennének a könyveim).
Egyetlen baj ezzel csak az, hogy még csak február van és ez már a hatodik vásárolt könyvem, de hát az előzőek olcsók voltak, ez meg egy visszautasíthatatlan ajánlat :)
2013. február 21., csütörtök
2013. február 11., hétfő
2013 első vásárlásai
Nos, annak örömére, hogy sikeresen átvészeltem életem első vizsgaidőszakát beszabadultam a Könyudvarba, és négy könyvvel távoztam onnan (plusz rendeltem egyet a Bookline-ról). Persze ez a vizsga időszak csak kifogás így is úgyis megvettem volna őket.
Először is úgy döntöttem, hogy megszavazom a bizalmat Karen Chance könyveinek, és beszereztem a második és a harmadik kötetet. Ez egyébként nem szokásom, mármint, hogy úgy vásárolom meg a folytatásokat, hogy nem olvastam az elsőt, de bele olvastam egy kicsit és tetszett, ráadásul sokan dicsérték. Meg az az igazság szörnyű nagy félelemem volt, hogy mire elolvasom az első részt elfogynak a következő részek a Könyudvarnál. Ez a félelmem teljesen jogosan bizonyult mert az utolsó példányt hoztam el a második részből! Sőt a Pudingfejű Wilsonból is! Tehát pont jókor mentem.
A másik három szerzeményem a már előbb említett Pudingfejű Wilson Mark Twaintől, mert rég akartam tőle olvasni valamit (és nem a Tom Sawyert vagy a Huckleberry Finnt), és ennek nagyon megtetszett a fülszövege:
A Mississippi partján fekvő városka tekintélyes bírája, Percy Northumberiand Driscoll házában két fiúgyermek születik egyazon napon: az egyik saját nejétől, a másik egy Roxana nevű rabszolgaleánytól. Mrs. Percy Driscoll egy héten belül meghal, így a két gyermek Roxy gondjaira marad. A rafinált rabszolga pedig titokban elcseréli a csecsemőket, a sajátját az uraság családjába „ajánlja”, míg a gazdag csemetét vérbeli hamiskártyásnak neveli.Nem sokkal ezután a városba egy különc figura érkezik, aki furcsa elméleteivel, bolondos szokásaival hamar kiérdemli a Puddingfejű gúnynevet. „Semmi sem szorul olyan alapos javításra, mint a többi ember viselkedése” – körmöli naptárába, és alapos „javításnak” veti alá szomszédait. Miután a tragikus halálesetek, tűzvész és párbaj kikezdi a város jó hírnevét, és felkavarja az addig erős idegzetű polgárok mindennapjait, az önjelölt detektív nyomozásba kezd, meglepő eredményekkel…
Először is úgy döntöttem, hogy megszavazom a bizalmat Karen Chance könyveinek, és beszereztem a második és a harmadik kötetet. Ez egyébként nem szokásom, mármint, hogy úgy vásárolom meg a folytatásokat, hogy nem olvastam az elsőt, de bele olvastam egy kicsit és tetszett, ráadásul sokan dicsérték. Meg az az igazság szörnyű nagy félelemem volt, hogy mire elolvasom az első részt elfogynak a következő részek a Könyudvarnál. Ez a félelmem teljesen jogosan bizonyult mert az utolsó példányt hoztam el a második részből! Sőt a Pudingfejű Wilsonból is! Tehát pont jókor mentem.
A másik három szerzeményem a már előbb említett Pudingfejű Wilson Mark Twaintől, mert rég akartam tőle olvasni valamit (és nem a Tom Sawyert vagy a Huckleberry Finnt), és ennek nagyon megtetszett a fülszövege:
A Mississippi partján fekvő városka tekintélyes bírája, Percy Northumberiand Driscoll házában két fiúgyermek születik egyazon napon: az egyik saját nejétől, a másik egy Roxana nevű rabszolgaleánytól. Mrs. Percy Driscoll egy héten belül meghal, így a két gyermek Roxy gondjaira marad. A rafinált rabszolga pedig titokban elcseréli a csecsemőket, a sajátját az uraság családjába „ajánlja”, míg a gazdag csemetét vérbeli hamiskártyásnak neveli.Nem sokkal ezután a városba egy különc figura érkezik, aki furcsa elméleteivel, bolondos szokásaival hamar kiérdemli a Puddingfejű gúnynevet. „Semmi sem szorul olyan alapos javításra, mint a többi ember viselkedése” – körmöli naptárába, és alapos „javításnak” veti alá szomszédait. Miután a tragikus halálesetek, tűzvész és párbaj kikezdi a város jó hírnevét, és felkavarja az addig erős idegzetű polgárok mindennapjait, az önjelölt detektív nyomozásba kezd, meglepő eredményekkel…
A maradék kettő a Tűzmadarak, ami egy indián mítoszos könyv (és én gyűjtöm a mitológiás könyveket), és a Bookline-ról szerzett antikvár A vízbe fúlt szeretők, ami angol és skót népballadákat tartalmaz (amikor ilyen könyvekre bukkanok, mindig úgy érzem magam mintha valami kincset találtam volna, már az, hogy a birtokomban van öröm).
Szóval öt könyv így mindjárt az elején, és lesz még, az önmegtartóztató elképzeléseimet már rég sutba dobtam (persze azért nem kezdek őrült tékozlásba). Továbbá szeretném hangsúlyozni, hogy ezek Könyudvaros könyvek (meg egy antikvár, ami szintén olcsó volt), így csak félig számítanak (az én sajátos elképzelésem szerint legalábbis).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)