Amin igazán felhúztam magam az Nell, ő az a kislány akit 1913-ban magára hagynak egy hajón majd egy ausztráliai család befogadja. Aztán a huszonegyedik napján az apja elmondja neki, hogy örökbe fogadták, Nell kiakad, ami akár érthető is lehetne, de nem az. Különösen ez a gondolat dühített fel:
"Nem volt szó kifejezni, hogy a nőt akit Danny szeret, akit feleségül akar venni már nem létezik. Hogyan is várhatná el Dannytől, hogy még mindig becsülje, kívánja őt, ha egyszer rájön, hogy Nell egyszerűen... eldobható? Hogy a tulajdon családja megszabadult tőle?"