2015. október 23., péntek

Római vakáció II. rész

Késve bár, de törve nem (ez életem főmottója :)) hozom a római úti beszámolóm második, és egyben utolsó, részét. Most érünk csak az igazán izgalmas dolgokhoz, lesz szó a legkedvesebb látnivalómról, a kalandos hazautamról, és egy kicsit a kajákról is.

Az előző posztot ott hagytam abba, hogy Róma szétszórt csodáit méltattam. Tényleg teljesen beleszeretettem a város hangulatába. Minden olyan régi, ódon, kopott és mégis, vagy talán épp ezért, varázslatos. Mindig is különleges bizsergető érzés volt számomra, ha valami nagyon régi közelében lehetek, így hát Rómában minden lépés egy kisebb csodának számított. Nem mondom, hogy szívesen élnék itt (bár azért nagyon nem tiltakoznék), de mindenképp szeretném egyszer igazán bejárni, és megismerni minden szépségét.