Nos, egy újabb évvégére értünk, eljött a listák, összegzések
és fogadalmak időszaka. Itt van az én év végi összefoglalóm, vagyis hát
összegzésnek elég gyér, inkább a jövő évi elképzeléseim nagy vonalakban.
Könyves összegzésem nem lesz túl impozáns, nagyon kevés
könyvet olvastam az idén, mindössze 15-öt (plusz kettőt amit tavaly kezdtem
el), de igazi kincsekre akadtam közöttük. Először is megismerkedtem Neil
Gaimannel, aki egyből csatlakozott kedvenc íróim táborához. Két kedvencet is
avattam idén, az egyik az Amerikai istenek (Neil Gaimantől), a másik ChinaMiéville Krakenje. Valamint a nyáron felfedeztem a Scolar kiadó útikönyv szerű
történelmi kis ismeretterjesztő köteteit, közülük is az Antik Athénosat.
Csak úgy mellékesen, a legrosszabb könyv ebben az évben JaneRogers Jessie Lambje volt, vagy ha ideszámítjuk az Egy gésa emlékiratait
(tavaly kezdetem el, de a nagy részét idén olvastam el) akkor az, egész a végig
szerettem azt a könyvet, de a vége hatalmas, keserű csalódás volt.
Most pedig evezzünk át a fogadalmak vizére, de nevezzük őket
inkább terveknek, mert biztatóbban hangzik.
Szóval a terveim 2014-re:
Elgondolkodtam, hogy miért olvastam ilyen keveset az idén,
persze mondhatnám, hogy nem volt időm, és nem is hazudnék tényleg kevesebb
szabadidőm volt most, mint az utóbbi években. De ez akkor is olcsó kifogás
lenne, annyira nagyon elfoglalt sem voltam.
Egyszerűen ez az év nem az olvasásról szólt. Szerintem
többek közt a hirtelen rámzúdult könyváradat miatt. Régen soha nem vettem
magamnak könyveket, legföljebb csak kaptam, és fogalmam sem volt az új
megjelenésekről, mindig a könyvtárból kölcsönöztem, vagy az otthoni polcokról
válogattam. Aztán felfedeztem a könyves blogokat, és főiskolás lettem Pesten.
Hirtelen könyves információk és könyvesboltok tömkelege állt rendelkezésemre.
Én meg szép lassan átmentem hörcsög üzemmódba, és kissé
elvesztem a
bőségzavarában. Annyi mindent olvasnék egyszerre, hogy végül megrekedtem, és
csak tervezgettem, hogy miket fogok majd olvasni. Csak gyűltek a könyvek és
gyűltek, és most ott hever szanaszét körülbelül 50 olvasatlan könyv a szobámban
(de már nem sokáig, mert karácsonyra a legjobb dolgot kaptam, ami egy
könyvmolynak adható, egy könyvespolcot!), és egyszerre zavarnak és töltenek el
örömmel. Örülök, hogy ennyi könyvem van, szeretem nézegetni őket, meg amúgy sem
hülyeség, ha az embernek vannak otthon olvasatlan könyvei, mi van, ha kitör
valami világjárvány és nem lehet kimenni az utcára, vagy eltorlaszolja a
kijáratokat a hó? Kell fenn tartani némi vésztartalékot ilyen esetekre :) De
azért zavarnak is, mert mikor fogom én azt a rengeteg tök jó könyvet elolvasni,
ha mindig újabbakat veszek? Így hát úgy határoztam, hogy 2014-ben
könyvvásárlási embargót hirdetek. Nem veszek könyveket, nem érdekelnek a
kihagyhatatlan akciók, sem pedig az új megjelenések, megvárnak ők a
könyvesboltok polcain. Persze azért pár kisszámú beszerzést engedélyezek
magamnak, tényleg csak egy kicsit, különlegese esetekre, és Könyvfesztiválon meg
a Könyvhéten való garázdálkodásról nem vagyok hajlandó lemondani, de ennyi.
Furcsamód nem érzem ezt nehéz elhatározásnak, sőt
kifejezetten felszabadultnak éreztem magam a gondolattól. Egyrészt mert már
régóta akartam embargót kivetni valamire (szeretem ezt a szót), de csekélyke
hatalmamnál fogva, csak a saját életemmel kapcsolatban tehetek ilyesmit, és
idáig nem találtam erre alkalmas dolgot (olyan halva született elképzelésekre,
mint mondjuk az édesség tiltása, nem pazarolok ilyen szavakat). Másrészt
valószínűleg rámragadt a könyveim megkönnyebbülése, hogy nem merülnek a feledés bús
homályába.
(Egyébként a nagy elhatározásom okozott egy olyan
mellékhatást, hogy decemberben egy kis könyves ámokfutást rendeztem, elég sok
könyvet beszereztem, a nagy akciók miatt, meg mert jövőre úgyse veszek semmit.)
De az igazi mumusom, természetesen nem a sok könyv, hanem az
internet. Rengeteg időmet elveszi, lényegében a semmivel. Szomorúan kezdem
érezni magamon a függőség jeleit. Én nem akarok olyan ember lenni, aki rosszul
van, ha nincs net a közelében. Néha csak megdöbbenve látom, hogy mennyi időmet
emészti fel, vagy nem tudok szabadulni tőle mert folyton csak kattintgatok
jobbra-balra, hogy frissült-e valami. Nem jó ez így. Komolyan le akarom
korlátozni a netet az életemben, szeretnék olyan napokat bevezetni, legalább
havonta egyszer, amikor be se kapcsolom a gépet. És akkor végre hasznosan
tölteném el az időm, sütnék, kreatívkodnék, olvasnék, és írnék.
Na, ez a harmadik dolog az írás. Körülbelül nyolc éves korom
óta szeretnék író lenni, azóta szinte mindig is írtam valamit, csak sajnos
sosem fejeztem be őket, mert túl sok ötlet kavargott a fejemben, és nem tudtam
megállapodni. De akkor is dolgoztam valamin, ez az év volt az első amikor bele
se kezdtem semmibe, csak egy-két bekezdésnyi töredéket írtam le. A fejemben
persze terveztem sok mindent, de az nem sokat ér. Jövőre szeretném, ha lenne
már valamilyen kézzelfogható munkám, és ha ez sikerül, akkor talán indítok majd
egy írós blogot is.
Nos, ezek az én terveim 2014-re.
Boldog Sikerekben és Könyvekben Gazdag Új Évet Kívánok Mindenkinek! |