2014. június 4., szerda

Joanne Harris: Egy macska, egy kalap és egy darab madzag

Te mit vinnél magaddal egy lakatlan szigetre? Joanne Harris egy macskát, egy kalapot és egy darab madzagot vinne, és legvégső esetben nem átállana megenni a macskát, ezért a racionalizmusáért pedig egyből a szívembe zártam (félreértés ne essék én nagyon szeretem a macskákat, és szerintem Harris is, és sosem bántanám őket, csak tetszett hogy ilyen reálisan áll egy lakatlan sziget körülményeihez). Ez a kérdés és válasz ihlette ennek a novellás kötetnek a címét, mert ez három teljesen különböző dolog nagyon is összefügg, ahogy a könyvben szereplő történetek között is meglehet találni a kapcsolatot.

Magyarul a könyvet Egész évben karácsony címen keressétek, mert annak  a *** (ide kedvetek szerint illesszetek be egy negatív jelzőt) Ulpiusnak az agyára ment a karácsony, és gondolom amikor meglátták, hogy van benne egy novella aminek a címe tartalmazza a karácsony szót és karácsonykor jelentetik meg, úgy döntöttek kiadják úgy mintha karácsonyi könyv lenne. De miért? Miért csinál egy kiadó ilyen rövid látó butaságot? Ennek a kötetnek semmi köze sincs a karácsonyhoz, de tényleg, még annyi se mint a pingvineknek (pedig mondjon bárki bármit nekik sincs sok). Talán páran többen vették meg karácsonykor, de hányan fogják megvenni most júniusban? Melyikőtök venné le most a polcról? (Én is csak azért vettem ki a könyvtárból mert tudtam, hogy nem karácsonyi). Adnátok ajándékba egy júniusi születésnapra? Decemberben mindent el lehet adatni az embereknek, főleg karácsonyosítva ez tény, de ahogy karácsonyfát úgy karácsonyi történetetek sem vesznek az emberek nyáron (legalábbis nagyon kevesen). Grrr.
Aztán persze ott van a másik (sajnos) kevésbé lényeges oldal, azok az emberek akik megvették ezt könyvet és karácsonyi történeteket vártak. Leülnek egy kényelmes fotelbe, ünnepi fényekkel övezve, valamilyen karácsonyi dal szól a háttérben, bejglit majszolgatnak, és kinyitják ezt a könyvet és huss.. Afrikában vannak egy folyó parton, a tikkasztó hőségben ahol gyerekek pár falatért veszélyes mutatványokkal szórakoztatják a turistákat (A folyó dala). Utána két öreg hölgyet látogatnak meg egy idősek otthonában, akik sajnos nem mehettek el a tengerparti kirándulásra, de egy kedves ápoló megpróbálja kárpótolni őket (Faith és Hope világot lát). Ezt követi a cím adó novella az Egész évben karácsony. Ami igazából nem karácsonyi novella, semmiképpen ne karácsonyi hangulatotok teljében olvassátok. Egyébként az egyik legjobb novella a kötetben, olyan egyszerű, de gyönyörűen összefoglalja miről kéne szólnia ennek az ünnepnek, és hogy milyen könnyű elveszni a külsőségekben. De ezt nem olyan olyan tipikus tanmesés "a szeretet a legfontosabb" módon teszi, hanem egy különös mélabús történeten keresztül.