2014. április 30., szerda

Egy hónap zárás (és pár szó a Könyvfesztiválról)

Kivételesen én is le tudom zárni a hónapot a könyves vásárlásaimmal. Ezt szeretem legjobban a hónap végékben (valójában ez az egyetlen dolog, ami miatt bármilyen érzelem is fűz a hónap végékhez, azon kívül, hogy "ó, ne megint vége egynek"), olvasgatni, hogy ki mit szerzett be, vagy mik voltak a kedvencei. Igazából azt hiszem én csak szeretem a listákat meg a felsorolásokat bármilyen okból. De most nem is ez a lényeg.

Szóval szombaton könyvfesztiválozni voltam, és...
Mielőtt még elmesélném, hogy mennyi könyvet is vettem, hagy vessek pár szót az év elején megfogadott könyvembargómról. Betartottam (ellentétben a többi tervemmel, de még nincs vége az évnek), egy darab könyvet sem vettem eddig, egyet se, bizony! (Ezt rendkívül fontosnak érzem kihangsúlyozni.) Ami azt illeti nem is volt nehéz talán csak kétszer vagy háromszor inogtam meg, de mindig sikerült lebeszélnem magam. Úgyhogy csak gyűltek szépen a könyvek a kívánságlistámra, és türelmesen vártam a Könyvfesztivált, ahol végre tékozolhatok.

És aztán elérkezett a nagy nap, és esett eső. Mármint reggel amikor még készülődtem, és nem is értettem, hogy lehet ez, hisz Könyvfesztivál van, ilyenkor ragyogó napsütésnek kellene lennie (amióta járok Könyvfesztiválra mindig nagyon jó idő volt, így nekem ez a program teljesen összekötődött a szikrázó napsütéssel). Szerencsére az időjárás hamar rájött, hogy borzasztó illetlenséget követ el, és szépen kisütött a nap. Viszont egész nap rémesen fájt a fejem, nem tudom mitől mert sosem szokott. Ettől függetlenül nagyon jól éreztem magam. Csak épp olyan voltam mint aki napok óta nem evett, és gondolkodás nélkül habzsol be mindent, ami elé kerül. Valahogy elfelejtettem azon gondolkodni, hogy mely könyveket szeretném leginkább, nem mérlegeltem, nem állítottam magamban fontossági sorrendet, ha megláttam egy könyvet ami rajta volt a legfrissebb kívánságlistámon  megvettem. Ennek csak a hirtelen elfogyó pénzem vetett véget. Így például az Ad Astra standjánál már csak szerencsétlenül tébláboltam azt számolgatva, hogy belefér-e a költségkeretembe egy ad astrás könyv (valahogy mindig ők maradnak ki, pedig egy csomó könyvük érdekel). De legalább újra összefutottam Amadeákkal és elmentünk ebédelni egy tök jó kis helyre (szó szerint kicsi, icipici), ami nagyon megtetszett szerintem majd vissza nézek valamikor, annak ellenére, hogy nem esik az útvonalamba, mert én is akarok majd epres spagettit enni.

És akkor most nézzük a szerzeményeket:



Beth Hoffman: Déli álmok

Mióta olvastam Joanne Harris Egész évben karácsony novellás kötetét vágyok valamilyen kellemes, hangulatos tavaszias-nyárias regényre (igen, pontosan ennyire volt karácsonyi hangulatú, de majd a hamarosan jövő posztban kidühöngnöm magam emiatt). Aztán valahogy befészkelte magát az agyamba, hogy ezt nekem el kell olvasnom. Ez volt egyik biztosan beszerzendő könyvem




On Sai: Scar

Ő volt a másik biztos pont. Még sose dedikáltattam könyvet, úgyhogy nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy lesz On Sai dedikálás, végre valaki akivel szívesen aláíratnék egy könyvet, és lehetőségem is van rá. Épp sikerült elérnem a dedikálást, On Sai egyébként nagyon szimpatikus élőben is, bár csak pár pillanatra tudtam vele beszélni.
Gondolkoztam egyébként, hogy ezt vegyem-e meg vagy a Calderon folytatását, végül erre esett a választásom mert beleolvastam egy könyvesboltban és teljesen lenyűgözött az első pár oldal.

 Kim Stanley Robinson: 2312

Nehezen tudnám megmagyarázni miért kellett nekem ez a könyv. Folyton szembejött velem, nekem meg megtetszett, mert már nem ódzkodom annyira a sci-fiktől, és ennyi. Valami megfogott benne.






China Miéville: Konzulváros

A Kraken óta feltett szándékom, hogy elolvassam Miéville többi könyvét is . S bár eredetileg letettem arról, hogy most vegyem meg a Konzulvárost, mire harmadszorra átforgattam az Agave kis állványát, valahogy a kezembe került és ott is maradt. (Mellékes megjegyzés: a buszon beleolvastam és a köszönetnyilvánításba a Karent háromszor egymásután is Krakennek olvastam.)




   Ben Aaronovitch: London folyói

   Mágikus London, ennyi.







 Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről

 Ez az impulzus vásárlások impulzus vásárlása volt. Még csak röpke gondolatként     sem suhant át a fejemen, hogy ezt meg kellene vennem. Rajta volt a majd egyszer     elolvasom listámon, de azt nem a közel jövőben terveztem. Aztán ahogy ott álldogáltam a Gabo standjánál, megláttam a könyv rengetegben, és megörültem neki mert még sosem találkoztam vele élőben, és nagy örömömben meg is vettem. Nem bánom egyébként, szerintem hamarosan el is olvasom, furcsa mód ez vonz most a legjobban a vásároltak közül.


Grimms' Fairy Tales (Collins Classics)

Miután Amadea megmutatta, hogy mit talált az 500 Ft-os angol könyves dobozban elhatároztam, hogy én is kerítek onnan valamit, az még belefér a költségvetésembe. Csak hát nem találtam semmit, de én nem adom fel ilyen könnyen ha egyszer elhatároztam, hogy veszek valami olcsó angol könyvet az úgy lesz :) Szóval tovább bámészkodtam, és megláttam egy kis polcot puha kötésű klasszikusokkal 730 Ft-ért, végül is az csak 230 Ft-tal több. Így hát szétnéztem, hogy mi az amit szívesen olvasnék angolul, és meg is érteném. És hát igen, amint megláttam a Grimm meséket lelkesen szaladtam vele a pénztárhoz - sose fogok kinőni a mesékből.


Ennyi. Hét könyv, ha azt nézzük, hogy ez az eddigi éves termés nem is olyan sok, ugye?

A könyvek kupacolva (a Déli álmok nem fotózkodott, mert a
nagynénémnél maradt).


5 megjegyzés:

  1. Ilyen hosszú önmegtartóztatás után igazán megérdemled ezt a szép könyvkupacot:) Nagyon jókat vettél, bár csak a Kevint, a Konzulvárost meg a Déli álmokat olvastam, de nekem mindegyik tetszett a maga módján :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugye? Én is így érzem :D
      Jaj, én most nem is tudom melyikkel kezdjem a Déli álmokra vágyom már egy hónapja, de a Kevin is nagyon vonz, valószínűleg ő lesz a következő.

      Törlés
  2. Nagyon jó kis kupac! A Kevinről különösen kíváncsi leszek a véleményedre. :) Scar... nekem csak kölcsönben lesz, kicsit bánom, lehet hogy meg kellett volna venni :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Kevinre én is nagyon kíváncsi vagyok (mondjuk az összesre, de a Kevinre egy kicsit most jobban), bár kicsit tartok is tőle mert mindenhol olyan nagy szavakkal nyilatkoznak róla, és az ilyenekben általában csalódom. De valahogy úgy érzem, hogy ezt szeretni fogom.

      Törlés
    2. Mondjuk "szeretni" nagyon nehéz, de majd meglátod. Az eleje elég nyögvenyelős, just sayin', ne add fel, ha úgy érzed, nem bírod átrágni magad rajta. :)
      A Déli álmok meg jó kis relaxálós levezetés lehet utána ;)

      Törlés